A life.hu és a Suzuki bemutatja:

Élménygyűjtő négy keréken

Fedezd fel Olaszország gyöngyszemeit autóval – 7 napos, 2000 kilométeres útvonalterv

Olaszország remekül megközelíthető autóval, csodás és igen változatos tájakat tudsz így elérni és megélni. Ne csak a közkedvelt tengerparti üdülőket célozd meg, hiszen az északi és középső régiók is lenyűgöző látnivalókat tartogatnak. A következőkben felkészítünk az olaszországi autózás mibenlétére, és adunk egy szuper útvonaltervet is.

Olasz autózási kultúra

z olaszok híresek a szabadelvűségükről, sokat dudálnak, és többségük nincs tekintettel arra se, hogy te egy külföldi rendszámú autóval vagy. A Napsütötte Toszkána című filmben van egy rész, mely remekül jellemzi az olasz autósokat:

„- Jelent erre felé valamit is a lámpa?
- Hogyne. A zöld: avanti, avanti. A sárga lámpa: nézz szét.
- És mi van a pirossal?
- Az csak egy jó tanács.”

Szinte nem találni egy olyan kocsit se, amelyiken nincs valamilyen karcolás, horpadás, mivel kifejezetten agresszíven szeretnek az utakon érvényesülni. A városokban színekkel meg vannak különböztetve a parkolóhelyek: kék – bárki leparkolhat, de fizetős, fehér – ide csak helyiek állhatnak (ZTL zónák), sárga – megkülönböztetett járműveknek fenntartott hely. Tehát csak kék csíkkal felfestett helyre álljunk, de egy félnapos városnézés esetén, gazdaságosabb és praktikusabb parkolóházat keresni.

Az autópályán érdemes mindig nagyon figyelni, mivel előszeretettel mennek egyszerre két sávban, sőt, a jobbról előzést is gyakorta bevetik, ha az előttük haladó autó 150 km/h-s sebességét lassúnak találnák. Amennyiben mégsem kezdenek szlalomozásba, úgy indexszel jelzik, hogy húzódj le a külső sávba – tehát nem dudálnak és nem is reflektoroznak. Az autópályákon kapus rendszerrel tudsz haladni: felhajtásnál elveszed a jegyedet, lehajtásnál pedig ez alapján fizetsz – tehát a bigliettot nem szabad elhagyni.

Forrás: Shutterstock

Olaszországi kiskörút

A következőkben egy valóban kipróbált, élményekkel, látnivalókkal és pihenéssel kitöltött üdülés útvonaltervét mutatjuk be. A 7 nap alatt 3 városban szálltunk meg, de ennél jóval többet néztünk meg. A teljes nyaralás alatt 2000 kilométert utaztunk, de közben egyszer sem éreztük magunkat kimerültnek, mert az igazán hosszabb utakat nem egybe vezettük le, és többször is megálltunk kinyújtóztatni a lábunkat.

Első állomás: olasz vendégszeretet (Velence)

Meolo - Budapesttől 540 km, nettó 6,5 óra menetidő

Elsőre soknak tűnhet, de egy kora hajnali indulással emberi időben meg lehet érkezni. A mi célunk Velence csodás gondolás és csatornás felderítése volt, ám ott zajosak és drágák a szállások. Az erre szánt összeg töredékéért tudtunk egy „farmon” szobát kapni, mely egy hatalmas szőlős közepén állt. Csendes, nyugodt környezetben pihenhettük ki az utazás fáradalmait, ráadásul Meolóban igazi családi trattoriákat találni – kis vendéglőket -, melyekben a pincér alap szinten beszél angolul, az étlap pedig csak olaszul van megírva. Cserébe hihetetlen vendégszeretetet és eredeti olasz ízeket kapunk. Itt két éjszakát töltöttünk.

Másnap indultunk Velencébe, ami 50 kilométerre volt, ez 1 óra 40 perces utat jelentett. Egy nap alatt be lehet járni a főbb „nevezetességeit”, és ez az idő tökéletesen elegendő arra, hogy átérezzük a csatornák és szűk utcák atmoszféráját. Velencébe értelemszerűen nem lehet autóval behajtani, így a bekötőútnál számos nagy parkolóház áll, melyektől 10 perc sétával el lehet jutni az első nagy hídig.

Forrás: Shutterstock

Második állomás: toszkán életérzés (Pisa, Firenze)

San Miniato - Meolótól 300 km, nettó 3 óra menetidő

Ez a kisváros híres a fehér szarvasgombájáról, mely a környékén terem. Mi azért is választottuk ezt egyfajta alaptábornak, mert félúton van Firenze és Pisa között. Az óvárosi rész egy dombra épült, de a környékén is rengeteg szálláshelyet találni. Mindenképp érdemes időt szánni a városka felfedezésére, mivel igazán bűbájos, a kilátás pedig leírhatatlan. Három éjszakára szálltunk meg itt.

Első nap pihentünk, csak másnap indultunk el Pisába, mely röpke 40 percre, azaz 48 kilométerre volt San Miniatótól. Itt van természetesen, mint nagyobb látnivaló, a Ferdetorony, a Dóm, a Keresztelő kápolna, de amennyiben itt járunk, semmiképp se hagyjuk ki a régi városfalat. Ez oda-vissza másfél-két órás sétát jelent, azonban többet ér, mintha csak a nevezetességeket néznénk meg. Csodás képet kapunk Pisa városáról; bepillanthatunk kertekbe, lakásokba, az egyetemisták parkjába… Fantasztikus élmény, főleg úgy, hogy míg lent hömpölyög a tömeg, addig fent alig jár-kel pár turista. A történelmi belvárosba csak helyi lakosok hajthatnak be, így előtte érdemes letenni a kocsit egy parkolóházban.

Forrás: Shutterstock

A következő nap Firenzébe látogattunk, melyre azonban egy hét sem lett volna elég. San Miniato és közte 40 kilométer, hozzávetőleg 40 perc az út. Az autópályáról lehajtva egyből találunk egy remek parkolót, mely a villamosjeggyel együtt sem fogja megterhelni a pénztárcánkat. Mindenesetre jóval olcsóbb, mint beevickélni a forgalomban az óváros széléig, és ott parkolni, vagy véletlenül olyan helyre tévedni, ahová csak a helyiek hajthatnak be. A villamost végállomástól végállomásig vesszük igénybe, így nem is tudunk eltévedni.

Sajnos a művészetek városaként a rengeteg képtár, múzeum, egyházi épület és egyéb remekműveket őrző épület előtt hatalmas sorok állnak a főszezonban. Vagy órákat állunk sorba, vagy igénybe vesszük az idegenvezetős belépőt, melyek ára azonban többszöröse a normálénak. Az Uffizi képtárba például 30 000 forintnak megfelelő euróért tudtunk ketten bejutni, így mindössze 30 percet kellett várnunk, amit álldogálás helyett kávézással töltöttük. Tehát normál esetben egy nap, egy helyre tudunk bejutni. A Piazza della Signoria, azaz a központi tér azonban sok szobor másolatával hívogatja a turistákat, így a híres Dávid-szobor méretarányos replikája is ki van itt állítva. A Ponte Vecchio szintén kihagyhatatlan, messziről is csodás, rajta sétálva pedig visszarepülünk a múltba – ha képesek vagyunk elvonatkoztatni a dizájnos ékszerüzletektől.

Forrás: Shutterstock

Harmadik állomás: tengerben lubickolás

Grado – San Miniatótól 400 km, nettó 4,5 óra menetidő

San Miniato városát magunk mögött hagyva belecsempésztünk még a hazavezető útba egy kis pihenővel egybekötött tengerrel való egyesülést is. Grado városában könnyen lehet parkolni, és a tengerpartja is kellően tiszta. Itt mi egy éjszakát töltöttünk, így az érkezés napján is tudtunk fürdeni, illetve másnap délelőtt is kint voltunk a strandon. Kedves város, amolyan olasz Balaton hangulata van. Mi délután egy óra tájt indultunk haza, és röpke 600 kilométert legyűrve, nettó 6,5 óra alatt már Budapesten is voltunk. Természetesen a tényleges menetidő ennél több volt, hiszen kétszer megálltunk, de még így is abszolút emberi időben értünk haza.

Nem kell féltétlenül ezt az utat reprodukálnod, de érdemes többállomásos nyaralásban gondolkodni, szállodák helyett apartmanokban, lakásokban megszállni, hogy minél több élményt gyűjthess.

Forrás: Shutterstock

Kíváncsi vagy, hogy Te milyen utazó vagy?

Akkor töltsd ki a tesztet és nézd meg személyre szóló értékelésedet!

Kapcsolódó cikkek